Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Véleményeim...

„Létezik egy általános igazság: mindenki hazudik. A változó csak az, hogy miről.” - Dr. House

Friss topikok

  • Lilo: Kocsis L. Mihály cikke egyszerűen elképesztő! Aki képes ilyen cikket megírni, ne nevezze magát újs... (2008.03.12. 17:04) A sajtó is voksolt
  • Toth Anna: Kedves Vitray Úr! Én csak elismeréssel tudok Önröl beszélni talán aki kritizálja az nem tudja, hog... (2007.12.22. 21:44) Fontos, hogy itt vagyok - Vitray Tamás
  • e-Vita: Hát, nem szivesen mondom, de úgy néz ki, hogy igazad lehet. Én még ilyen fokú, értelmetlen, indoko... (2007.12.07. 09:59) Diktatúra!
  • dap: Kedves lilllaa! Felvetésedre reagálva legalább leírhatom, amit a cikkbe anno még akartam, de akkor... (2007.10.26. 22:57) Cooladagolás
  • Munchausen: Azért hiányoltam az "Így is jó"-t, mostan különösen aktuális megint. (2007.05.29. 08:46) Képriport - Zorán koncert a BS-ben

Rezzenetlen fénysugár

2007.04.27. 03:45 dap

                                                                                   
                                                                                                                "Ismert lelki bajra írt         
                                                                                                                 Aztán hátrament és sírt
                                                                                                                 Aztán mégis továbbírt
                                                                                                                 A titok érintésre nyílt"
                                                                                                                 Sztevanovity Dusán:
                                                                                                                               Cím nélkül   
 
Valószínűleg csak a legelvakultabb rajongók jöttek rá a cím alapján, miről is fog szólni ez a bejegyzés: bizony, a hírdömping lecsengett, persze kihagyhatatlanul elpufogtatva (ettől még persze mindez stílusos) a már-már szállóigét: "Így megy ez."
Kurt Vonnegut is elhagyta ezt a Földet, ki tudja már, merre van... A nekrológtól ezek után inkább megkímélem az olvasót, hiszen Vonnegut művei örökre megmaradnak (és így ő maga is - a rezzenetlen fénysugár nem húny ki), már csak annak kell szorítani, hogy olvasó is legyen hozzá...
Hanem ennek kapcsán hadd mutassak egy érdekességet: először is íme a link, amely, minthogy a bejegyzés írásának isőpontjában még nem tartalmazza a halálhírt, még érdekesebb számunkra, bár  kíváncsi vagyok, hogy a szomorú esemény miként befolyásolja a statisztikkát - idővel ki fog derülni, de éppen ezért leírom, mit is lehet így 2007 áprilisában látni a Google keresési trendeket  bemutató oldalán, Vonnegut címszónál: a legtöbben a "Vonnegut" betűsorra városok szerint Budapesten, országok szerint Magyarországon kerestek, Budapest mögött amerikai (főleg egyetemi) városok sorakoznak, az országok között pedig még Észtország is beelőzi a jenkiket. Nem lehet nem észrevenni, hogy a kevés kakukktojástól eltekintve (természetesen az USA, de a különböző rangsorokban még ott van Kanada és Norvégia is) csupa-csupa kelet-(közép-)európai és/vagy volt szocialista állam tartózkodik. Miért is lehet ez? Talán leginkább azért, mert Vonnegut a kapitalizmus kritikáját öntötte szépirodalmi formába, azét a kapitalizmusét, ami ezen régiókba "figyelmeztetés nélkül" tört be, és általában csalódást okozott. Ez a (főleg értelmiségi) kiábrándulás (aminek lecsapódása ezer helyen megfigyelhető, például Dusán egy másik szövegében: "Mire valóra vált az álmunk/ És megnyílt minden út/ A lábunk sajgott, és esett, és dörgött, és fújt") vezethetett Vonnegut kultiválásához, hiszen fekete humorával mégiscsak emészthetővé tudta tenni az álmok valóra válásának elmaradását, vele együtt nevethettük-nevethetjük ki saját helyzetünk reménytelenségét. Ezzel Amerikában csak szűk szubkultúrákhoz érhetett el Vonnegut (a rendszerkritika amúgy sem túl kanonizált az Egyesült Államokban...), eközben itt az összes értelmiségi körben megtalálhatók a Vonnegut-rajongók, s ez éppen amiatt van, mert míg Nyugaton a keserű felismerés élményét kapja az olvasó, itt a kiábrándultságban jó táptalajra lelhetett ez a fajta lemondó, fekete humor, és nem mellesleg nem nagyon kellett valamiféle mainstreamel szembemenni.
UPDATE ápr. 30. Látta valaki a a tegnapi (ápr. 29.) A'la Carte-ot a kötzévén? Ugyanezt mondta Pesty (Feketedoboz) László a rendszerváltásról. "Anyám, nem ilyen lovat akartam."
Vonnegut rezzenetlen fénysugara mindenesetre örökre ittmarad, hogy fényében ferde szemmel és derűs lélekkel láthassuk be az élet értelmetlenségét. Így megy ez.

Szólj hozzá!

Címkék: google kult irodalom vonnegut kurt vonnegut

A bejegyzés trackback címe:

https://davel.blog.hu/api/trackback/id/tr4964124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.