Hát meglett végre az eredmény: kínkeservesen hozta Kóka a kötelezőt (kötelező? hát persze, az összes "nagy öreg" kardot tört mellette, ezek után nem kis bukás lett volna részéről a vereség, így is kissé kínos, hogy részben azzal nyert, hogy ellenfelének hívei lustábbak voltak, és többen siettek haza az enyhe hétvégét élvezni).

Tudniillik, aki még nem tudná: a Szabad Demokraták Szövetségének új elnöke Kóka János lett, aki az első fordulós szavazategyenlőség után csak a második fordulóban kerekedett vetélytársa, Fodor Gábor fölébe, nem kevesebb, mint 13 szavazat többséggel.

Lássuk először, mit hozhat a vesztes, Fodor Gábor számára a mai szavazásban kicsúcsosodó és egyben azzal lezáruló küzdelem. Mindenképpen őrületes siker, hogy ekkora ellenszélben döntetlenre "mentette" az első fordulót, főképpen ha figyelembe vesszük, hogy (legalábbis az általam látott megnyilvánulásokban) Kóka jóval jobb szónoknak bizonyult, a (programjából adódóan) kikerülhetetlen demagógiákat (lásd pl. siker, 10%, stb.) élettelibben, jobban "bújtatva" (értem ezen azt, hogy nem üvöltött a szövegeiről, hogy semmi világmegváltás nincs benne, mert egy önmagát liberálisnak valló kispárt nemigen tűzhet ki más célokat) adta elő, és nem lehet kérdés, hogy a végső győzelemben szerepe van a két forduló közti beszédének, ahol persze egyik jelölt sem mondott kicsit is meglepő vagy újszerű dolgokat, de Kóka még ezt a döntetlent is képes volt a saját nézőpontjából pozitívnak beállítani ("Szeretem a versenyt", mondá ekkor Kóka), míg Fodor szerintem nagy retorikai hibát követett el azzal, hogy nem elsősorban a pártról, és annak fantasztikusan csodálatos, okos és ügyes tagságáról beszélt, hanem arről, hogy ő maga nyerni akar, és fog is, hogy ő ad majd önálló arcot a pártnak, és neki a becsület a tőkéje (miközben Kóka hangsúlyosan megköszönte a bizalmat, a többes számú mondatokat is patetikusabb kontextusba helyezte, és az általánosan elfogadott, vitán felüli célokat emelte ki).

De: mindezekkel együtt Fodor Gábor sokkal jobban jött ki az elnökválasztásból, mint az várható volt, és ennek nyilvánvaló következményei lesznek. Nagyon megerősödött a pártbeli pozíciója ezzel a vereséggel, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Kóka máris tárgyalni hívta, hogy a megfelelő pozíciót kijelöljék számára. Persze benne van a pakliban, hogy Fodor (vagy akár Kóka, de ez a valószínűtlenebb) nem alkuszik, és ezt demonstrálandó csak jelentéktelen pozíciót lesz hajlandó betölteni, de a jelenlegi nem pattanásig feszült légkört figyelembe véve sokkal valószínűbb egy kompromisszumos megoldás, ahol Fodornak valóban jelentős szerepe lehet a pártban. Onnantól a pártbeli megosztottság alakítása legnagyobb részben rajta fog múlni, és egyelőre neki sem érdeke a megosztás (legfeljebb a következő elnökválasztás közeledtével kerülhet elő ez az aspektus, de Fodor jelenleg felelősebb politikusnak tűnik annál, semmint hogy a céljai eléréséért szétrobbantsa a pártot).

Az erős túlzás, hogy Kókának ez a győzelem vereséggel ér fel, de a meglepetést hozó első forduló számára sem maradhat konzekvencia nélkül (és úgy tűnik nem is maradt, de azért biztos ami biztos várjuk ki a Fodorral való tárgyalása végét). Nem gondolhtja, hogy a nagy öregek támogatása elég a saját elképzeléseinek feltétlen megvalósíthatóságához. Nem hagyhatja figyelmen kívül a liberalizmus tradicionális értékeit, és nem közeledhet a végletekig az MSZP-hez (és ez tulajdonéppen azt jelenti, hogy távolodnia is kellene, mert az SZDSZ és a nagyobbik kormánypárt között már így is igen tompa a kontraszt).

Annyi biztos a mai nap után, hogy az MSZP-nek nem kell félnie, a koalíció minden bizonnyal nem fog gyengülni (illetve ez azért függhet attól, hogy Fodor milyen erős pozíciót szerez a "megújuló" pártban), én azért megelőlegezek egy-két látványosabb kirohanást a szocialisták ellen, de ha Gyurcsányék észnél lesznek, és nem veszik fel az eléjük dobott kesztyűt, akkor a koalíciónak (és persze ez csak a koalíció szempontjából igaz, ami nem feltétlenül egyenlő már Fodorék álláspontjával sem) nem kell különösebb gyengüléstől tartania.

Végül lássuk röviden, hogy a Fideszre milyen hatással lehet Kóka megválasztása. Meggyőződésem szerint kisebb-nagyobb mértékben (talán hosszútávon jobban is, mint az gondolható) erősíti Orbán Viktor pozícióját, hiszen Fodorról nyugodtan lehet feltételezni, hogy egy "orbáni radikalizmusától" (akár létezik ilyesmi, akár nem, ebbe nem most megyek bele) megfosztott Fidesz tárgyalóasztalához akár komolyabb szándékokkal is leülne, így a Fidesz ezen irányzata megerősödhetett volna, és most már csak az ég a megmondhatója, hogy mennyivel kisebb így az esélye egy esetleges palotaforradalomnak, amely mondjuk Kósa Lajost vezető pozícióba helyezi...